Modern város-e Dunaújváros? És ha igen, miért nem?!

Öcaline • 2016. november 15. 18:46 • Közélet 0 232

Melyek a modernség kritériumai egy magyarországi középváros esetében? Megfelel-e a kritériumoknak Dunaújváros? Milyen esélyei lehetnek – ha egyáltalán – arra, hogy kiszabaduljon abból az örvényből, amelybe a politikai tényezők köre, legkivált az immár második "tiszta" ciklusukat töltő Fidesz-többség navigálta a város hajóját? Fejes László vendégposztja.

Sokat hallani mostanában a szakmában és főleg a politikában a modern városokról. Kezdetektől fogva sok gondolat fogalmazódott meg bennem, de vártam,  hová fejlődik és mi történik ebben a gondolatkörben – főleg a gyakorlatban. Valóban elkezdődik-e a városok, köztük lakó- és élőhelyünk modernizálása, vagy marad csak politikai szlogen és ígérethalmaz?

Modern? Mégis mitől?

Szakmai vonatkozásban a modern város urbanisztikai fogalom,amely már több száz évvel ezelőtt is létezett. A maguk fénykorában modern városok voltak például az észak-olasz városok: Padova, Vicenza, Verona, Mantova, Parma. De későbbi példákat is lehetne hozni. A modern város fogalmát talán úgy lehetne legpontosabban meghatározni, hogy azok a települések kerültek e körbe, amelyek társadalmi, gazdasági, művészeti (!!!) vonatkozásban az adott korban a legfejlettebbek voltak. A mai nyelvre lefordítva: a legélhetőbb városok.
Hiszen van is ilyen verseny a világban, szavazni is lehet rá. (Fájó tény, idén még nem hirdettek eredményt – de van egy rossz sejtésem, Dunaújváros nem  lesz az élbolyban.)
Márpedig engem leginkább ez a tényező, városunk szerepe, helyzete, státusza érdekel – vizsgálódjunk innentől kizárólag Dunaújváros vonatkozásában. Mint közismert, Orbán Viktor miniszterelnök egy időközi választást megelőző időszakban érkezett hozzánk a hangzatos Modern Városok Program Dunaújvárost érintő részével.

Úgy megy, mintha jönne, úgy jön, mintha menne Úgy megy, mintha jönne, úgy jön, mintha menne

Ez a tény már önmagában politikai szándékot sejtet – azzal együtt, hogy mindettől függetlenül egyetérthetünk abban: szükség van, lenne a város modernizálására. Mindennapjainkra tekintve egyértelmű és vitathatatlan: a jelenkori Dunaújváros sok szempontból nagyon messze van a modern város (= élhető város) fogalomtól. 

A tények nyelvén

Mielőtt továbblépnék, következzen néhány fontos adat, összefüggés – rendre a fenti tétel, álláspont igazolására.
Hiszen nem lehet élhető város, ha
 – onnan 1990 óta 16 000 lakos elköltözött(kiváltó okát nem vizsgálják);
– ott nincs új munkahely, de ha lenne is, nincs szakképzett munkaerő; 
– oda hosszú évek óta nem érkezett új befektető, jelentős változást eredményező beruházás;
– ott üresen és kihasználatlanul állnak közcélú épületek (zöld rendelő, élményfürdő, Bánki épülete);
– ott kritikán aluli az utak állapota;
– ott nincs érdemi lakásépítés, de építési telek sem,
 – ott még a közvilágítás korszerűsítése is ilyen szerencsétlenül sikerült.
A sort ki-ki tetszés szerint folytathatja! Mindezek nyomán még inkább cáfolhatatlan, hogy szükség lenne egy modern város programra. 

Modern-e a program?!

Mindezek után vizsgáljuk meg, hogy mennyiben szolgálják a modernizálást és mennyiben szükségesek és reálisak a bejelentett és be nem jelentett miniszterelnöki programelemek. Ahol lehetett, ott az adott projekt tervezett költségeit is rögzítettem!

1. Logisztikai központ (500 hektár, 12Mrd. Ft.)
Régi álom. A város földrajzi fekvése kedvező, a közúti kapcsolat jó – ám vasúti kapcsolat nincs, új dunai kikötő sincs. 

2. Élményfürdő, uszodafejlesztés (3 Mrd.Ft.)
Elhibázott beruházás. Önmagában egyetlen fürdő sem működtethető gazdaságosan. Más funkciókkal kapcsolva (szálloda, gyógyfürdő, konferenciaközpont), jelentős turisztikai fejlesztések nyomán beruházva/működtetve lehet eredményes. Önkormányzati beruházás és működtetés esetén csak a közpénzt fogyasztja – az újabb csőd rendszerbe kódolt elem.

3. Sportcsarnok (kézilabda) és sporttelep-fejlesztés (2.Mrd.)
Régóta jogos igénye a sikersportágnak. Méltatlan körülmények, különösen az öltözőkben – ugyanakkor a városi modernitás tekintetében nem lényeges, hatásos elem.

4. A buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomás elé (3.Mrd.Ft.)
Az utasforgalom számlálása és előzetes hatásvizsgálat nélkül: felelőtlen, alapjaiban elhibázott terv. Az igaz ugyan, hogy a Mávstart elővárosi vasúti közlekedése óta valóban megnövekedett itt a forgalom, viszont az utazási igény jelentős része a városba és a déli iparterületre irányul; ebből eredően valószínűleg a Béke téren és a vasútállomás előtti téren lévő két decentrum párhuzamos működése (lehetne) a jó megoldás. Ezt egy régi UVATERV-javaslat már tartalmazta. Mellékszál: az elektromos buszok alkalmazása jól hangzik, de az esetünkben még a jövő zenéje.

5. Szálloda a múzeum helyén (3.Mrd. Ft)
Az egyik legirreálisabb javaslat. A múzeum kitelepítése Pentelére az Újváry kastélyba és a malom helyére csak akkor indokolható, ha azzal megnövekszik a bemutató terület. Ez véleményem szerint nincs így. A múzeum jelenlegi épületében szálloda kialakítása rossz megoldás. Az építmény városon belüli megközelítése szinte lehetetlen, parkolóhely most sincs, a gazdasági bejárat biztosítása bonyolult, az épület alaprajzi adottságai szálloda részére alkalmatlanok.

6. Zöld rendelő (1 Mrd.Ft.)
Talán a legbizonytalanabb tétel – Orbán Viktor is úgy jelentette be, hogy "nem tudjuk mire, de van egymilliárdunk". Az eltelt időszak eseményei is erősítik ezt a bizonytalanságot: döntés már született a megvásárlásáról., de arról, hogy milyen funkciója lesz, és alkalmas-e a választott/tervezett funkcióra, még csak homályos elképzelések léteznek – az ilyenkor elvárható kontúros és távlatos tervek helyett.

7. Útfelújítások a régióban (4.Mrd.Ft.)
A régióban lévő utak sem jó minőségűek, de még messze jobbak, mint a városi úthálózat. A városi utak kátyúzása mellett meg kellene kezdeni és tervszerűen folytatni a felújításokat. A keretösszeg többszörösét kellene néhány év alatt felújításra fordítani – ennek forrásai egyelőre láthatatlanok...

Sorszám nélkül említve, de az alábbi tételek is szerepeltek a híradásokban – ugyanakkor nem lehet tudni, tartalmazza-e a megállapodás az ígéretek megvalósítását, még pontosabban a megvalósításra szánt forrásokat. Terjedelmes lista, íme: Vidámpark fejlesztés; vizes fejlesztések; Városháza épületének energetikai fejlesztése; Vasmű út 41. irodaház fejlesztése; hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztési terv elkészítése; arborétum fejlesztése. 

Tervismertetőnek szép volt - de mi lett, mi lesz belőle? Tervismertetőnek szép volt - de mi lett, mi lesz belőle?

Mindezek szerepeltek a hírekben, de nem tudni, mi szerepel a megállapodásban – fájó tény a városi nyilvánosság terén, hogy a transzparens tervekkel és az átlátható, követhető közpénzfelhasználást garantáló költségvetésekkel még mindig adós Önkormányzatunk.
 

Koncepció vagy ötletroham?

A fentiek alapján fájó szívvel állapíthatjuk meg az alábbiakat:

– a Modern Városok Program városunkra szabott terveinek
előkészítése nem volt megfelelő;

– a felsorolt tételek semmilyen koncepciót nem jeleznek, ötletroham jellegűek;

– a város valós problémáinak megoldása, és a város valódi modernizálása (= élhetőbbé, ezzel vonzóbbá tétele) szempontjából több jelentéktelen, esetenként szükségtelen, sőt, egyenesen elhibázott tételt tartalmaznak.

Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a megvalósítás lényegében meg sem kezdődött, úgy könnyen belátható, hogy a "várost új pályára állító" program leginkább politikai jellegű, még rövid távon is tarthatatlan ígérethalmazként értelmezhető. Főként annak fényében, hogy amint arról Lázár János is beszámolt, az eredeti tervekhez képest "áttervezték" a miniszterelnöki országjárás során mindenhol készpénzként emlegetett/tételezett programot. A különbség számottevő: a forrásokat nem a magyar költségvetés biztosítja. Vagyis hiába a hangzatos ígéretek, jelen állás szerint a kormányzat nem finanszírozza a programot – az utolsó golyóscsapágyig minden tételre pályázni kell az EU által biztosított fejlesztési keretből.

Az, hogy városunk milyen hatékonysággal képes, mer, tud pályázni a fent említett forrásokra, természetesen szintén a jövő zenéje – de az elmúlt évek tapasztalatai alapján túl sok illúziónk nem maradt.

Fejes László
általános mérnök
 

A Castelum.do témában megjelent
írásai - katt értük!

> Orbán-vizit Dunaújvárosban: nehéz szülés (katt!) 

> Szülinapi ígéretkosár: új buszpályaudvar, újragondolt fürdőkomplexum, hatalmas logisztikai központ és új, elektromos buszok (katt!)

> Orbán-vizit, utóhang: az ígéretes város (katt!)

 

(Összeállításunk képanyagát az Orbán-vizit dunaújvárosi állomásain készült fotókból válogattuk!)

 

 

Kommentek