A terápiás foglalkozás nem büntetés, hanem a kulcs a boldogabb élethez
Egy komolyabb függőségben, súlyosabb kiégésben, depresszióban vagy pánikbetegségben szenvedő embernek sokszor a bentlakásos jellegű terápia lehet az egyetlen út a gyógyuláshoz. (X)
Persze sokan kétkedve vagy egyenesen félve állnak hozzá, hisz elsőre meglehetősen ijesztőnek tűnhet. A sikerhez azonban hozzájárul az, hogy kiszakadunk a megszokott környezetünkből. A Swan Lake Központba jelentkezve 4-6 héten keresztül idegenekkel élünk együtt, és sokszor pont ez a jelentős lépés kell ahhoz, hogy ténylegesen elindulhasson a változás.
Élet a komfortzónán kívül
Az emberek többsége ritkán feszegeti a határait, megelégszik azzal, hogy a biztonságosnak tartott komfortzónáján belül, a megszokott közegben éli mindennapjait. Csakhogy például egy függőség esetén pontosan itt, a szokott környezetben van valami, ami nem működik jól, és addikcióba hajszolta az illetőt.
Ilyenkor muszáj egy nagy levegőt venni, és elhagyni a komfortzónát, mert csak így lehet tartós változást elérni. Egy új közegben, új emberek között rengeteg új inger is éri az embert, a terápia alapelve pedig a változás – meg kell találni azt a módszert, ami a gyógyulás irányába terel.
Az önrombolás vágányát elhagyni azonban sokszor nagyon nehéz, efelől nincs kétség. Sok kitartás, energia, valamint szakképzett terapeuták és sorstársak támogatása kell ahhoz, hogy sikerüljön. A pszichoterápia pedig pontosan erről szól.
Viselkedésformák új megközelítésben
A pszichoterápiás foglalkozások voltaképpen úgy működnek, mintha nagyító alatt szemlélnénk a viselkedésünket és azok másokra gyakorolt hatásait. Hisz talán sosem gondoltunk bele abba, hogy embertársaink hogyan érzik magukat, amikor lekicsinylő hangnemben beszélünk velük, titkolózunk, bizalmatlanok vagyunk.
A terápia során viszont a többiek tükröt tartanak elénk, így értékes felismerésekkel gazdagodunk. Hirtelen világossá válik, hogy milyen berögzült viselkedésmintákat alkalmazunk, és megérthetjük, hogy ezek hogyan vezettek a függőség kialakulásához. Ha pedig tudatában vagyunk annak, hogy mire hogyan reagálunk, akkor elkezdhetünk változtatni is a magatartásunkon.
Másfelől a csoport egy olyan biztonságos közeget nyújt, ahol félelem nélkül beszélhetünk mindenről, ami a lelkünket nyomja, hisz itt senki sem fog ítélkezni felettünk. Egy olyan támogató, segítő közösség tagjai vagyunk, akiknek teljesen megnyílhatunk, ahol szabad hibázni és aztán újra próbálkozni.
Elvárások börtönében
A mai társadalom tele van előítéletekkel, elvárásokkal, hogy kinek hogyan kellene viselkednie, és milyennek kéne lennie.
Ilyen például az, hogy a férfiaknak mindig erősnek kell maradniuk, és nem beszélhetnek az érzelmeikről. Csakhogy ez a berögződés odáig vezet, hogy sokan teljesen magukba fojtják a nyugtalanságot, félelmet, hisz nem akarnak a társadalom szemében gyengének tűnni. Ezek az eltemetett érzelmek azonban nem tűnnek el, hanem folyamatosan mérgezik a lelket.
Ideje hát végre elengedni ezeket a hibás magatartásformákat – ha kell, szakértő segítséggel.
