A legtöbben az ókori Egyiptomot és Görögországot, valamint a magyar honfoglalást néznék meg saját szemmel, derül ki a National Geographic országos felméréséből. A jelen szempontjából is fontos, hogy megértsük a múltat...
Minden második magyar élne az időutazás lehetőségével, hogy jobban megismerje a régi korokat, többségük pedig legszívesebben az ókori Egyiptomot és Görögországot, valamint a magyar honfoglalást nézné meg saját szemével – többek között erre derült fény a kutatás nyomán.
A régi korok üzenete
A felmérés arra kereste a választ, hogy mennyire érdekli a történelem a magyarokat, és mi vonzza őket a leginkább a régi korokban. A kérdőív arra is rámutatott, hogy a válaszadók túlnyomó többsége szerint a jelen és a jövő szempontjából is fontos, hogy jobban megértsük a múltat.
Az emberek történelem iránti érdeklődése sokszínű lehet, hiszen mindenki másként kapcsolódik a múlthoz. A National Geographic legújabb országos, reprezentatív felméréséből – amelyet őszi, történelmi sorozatai apropóján készített – kiderült, hogyan viszonyulnak a magyarok a múlt eseményeihez, és milyen tényezők formálják az érdeklődésüket.
A kutatás nemcsak az emberiség története iránti általános lelkesedést tárja fel, de arra a kérdésre is választ ad, hogy a történelem mely fejezetébe utaznának vissza legszívesebben.
Tényleg sokat gondolnak a férfiak a Római Birodalomra?
A megkérdezettek többsége szívesen elutazna a múltba, ha tehetné, viszont a válaszadók egyötöde (a válaszadó 21 százaléka) csak biztonságos távolságból figyelné az eseményeket. A magyarok közel negyede azért nem élne ezzel a lehetőséggel, mert veszélyesnek tartaná, vagy mert egyáltalán nem érdekli a régi korok világa.
Az időutazásra nyitottak fele viszont egyformán kíváncsi lenne Magyarország és más országok történelmének testközeli megismerésére, a többiek pedig majdnem fele-fele arányban inkább a hazai, vagy inkább a nemzetközi múlt megismerése mellett tették le a voksukat.
A legtöbben az ókori Egyiptom (20 százalék) és Görögország (18 százalék), valamint a magyar honfoglalás (19 százalék) idejébe utaznának vissza a legszívesebben. Érdekesség, hogy a legfiatalabb válaszadók, vagyis a 16-19 éves korosztály inkább a XX. század nagy eseményeire lennének kíváncsiak – (20 százalékpontos aránnyal, a többi korcsoport 6-14 százalékot produkált erre a kérdéskörre). Szintén érdemes megemlíteni, hogy a Római Birodalom jobban érdekli a férfiakat (18 százalékpont) mint a nőket (11 egység), míg Európa reneszánsz fénykora inkább a nők fantáziáját izgatja – itt 22-10 volt a megoszlás, természetesen százalékban. A tudomány és technológia fejlődése szintén a férfiakat érdekli, míg a mindennapi élet, a társadalmi változások kérdésköre, valamint a különböző korszakok kultúrájának és művészetének fejlődése a nőket vonzza jobban.
Hasonlóan eltér a nemek érdeklődése a politikai rendszerek és ideológiák fejlődése, valamint a háborúk, csaták és katonai stratégiák témáját illetően is – nem meglepő módon itt a férfiak vezetnek.
"Tanulmányozd a múltat, ha meg akarod érteni a jövőt..."
A felmérés szerint legtöbben azért érdeklődnek a történelem iránt, mert segít megérteni a jelenlegi világot, érdekes látni, hogyan fejlődtek a civilizációk, illetve a történelmi rejtélyek és felfedezések izgalma is sokak számára vonzó. Ez különösen igaz a diplomásokra, akik nagyobb arányban említették a tanulási lehetőségeket.
Érdekes adalék, hogy a válaszadók 15 százaléka teljesen közömbös a téma iránt, és 17 százalékuk véli úgy, hogy az iskolai tanulmányai óta semmilyen plusz történelmi ismerettel nem gazdagodott. A legtöbben dokumentumfilmekből és sorozatokból szerzik tudásukat (26 százalékkal), de sokan választják a regényeket, szakkönyveket, illetve az interneten található tartalmakat 19, illetve 13 százalékpontos aránnyal.
(Forrás és fotó: National Geographic)
