A magyar társadalom értékrendje szerint gazdaságilag baloldali, kulturálisan pedig zárt
○ ● TÁMOGASD MÁTÓL MINDEN HÓNAPBAN A VÁROS EGYETLEN PÁRTFÜGGETLEN,
KRITIKUS, SZABAD SAJTÓJÁT!
Számlatulajdonos: Tóth Dávid
Bankszámlaszám (K&H): 10402568-86755482-82721003
Bővebb infók, fontos tudnivalók és folyamatosan frissülő kimutatások errefelé.
Talán emlékeztek még, a múlt héten értékrendetek tisztázására buzdítottalak titeket. Annak külön örülök, hogy sikerrel: a visszajelzések alapján meglepően sokan kitöltöttétek az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin, a Policy Solutions és a német Friedrich-Ebert-Stiftung közös politikai értékrend tesztjét.
A teszt 28 állításán természetesen magam is végigrobogtam, és gyönyörűen kibukott: egy kulturálisan kifejezetten nyitott, gazdasági értelemben baloldali irányultságú figura volnék. Ha úgy tetszik, nyitott-baloldali.
A vizuális elhelyezkedésem a gyakorlatban a vonatkozó irodalom szerint azt jelenti, hogy a társadalompolitikai kérdésekben jellemzően progresszív, míg a gazdaságpolitikaiakra rendre az igazságos redisztribúciót (újraelosztást) preferálva reflektálok.
Persze akik közelebbről is ismernek, jól tudják, hogy tényleg erőteljesen megvetem a piaci fundamentalizmus doktrínáját, egyszóval a neoliberalizmust – az északi modell lelkes támogatójaként evidensen a piac helyett az esélyteremtő, állampolgáraiba fektető államban, a tudásalapú társadalomban hiszek.
No, de nem is ez a lényeg.
A zárt-baloldali társadalom
Könnyen lehet, nem is hallottál még arról, hogy a teszt állításai valójában egy korántsem mellékes reprezentatív kutatás alapköveit képezték még májusban. Ebből a kutatásból derült ki az, amit a címben is megfogalmaztam: a magyar társadalom többsége velem ellentétben kifejezetten zárt kulturálisan, ellenben meglepő módon igencsak baloldalinak mutatkozik gazdasági tekintetben. Azaz Magyarországon a többség zárt-baloldali beállítottságú.
Politikai útmutató Magyarországhoz (76. ábra)
Az idézett tanulmány zárt-baloldalinak nevezi azokat, akik a társadalompolitikai kérdések többségében konzervatív vagy egyenesen autoriter álláspontot képviselnek, míg a gazdaságpolitikát illetően értékalapon baloldaliként például a szociális piacgazdaság motorját röffentenék be, támogatva az igazságos újraelosztást, illetve a többkulcsos adórendszert.
Értékrendcsoportok Magyarországon
A leginkább zárt-baloldalinak az 50 év felettiek tekinthetők, míg a fiatalok, kiváltképp a 18-29-es korosztály meghatározóan – hozzám hasonlóan – nyitott-baloldalinak bizonyult értékalapon.
Politikai útmutató Magyarországhoz (72. ábra)
A piacpártiság nincs összefüggésben az iskolázottsággal, ám minél tanultabb valaki, annál nyitottabb kulturálisan, így nem nagy meglepetés, hogy a kulturálisan zártak jellemzően szakmunkások vagy 8 általánost (sem) végzettek és jobbára községekben vagy kisebb városokban élnek.
Politikai útmutató Magyarországhoz (73. ábra)
Számomra kiváltképp érdekes a kutatás azon megállapítása, miszerint – a közvélekedéssel ellentétben – a nyitott-baloldaliak nem a fővárosban vannak többségben, hanem a legnagyobb vidéki városokban (megyeszékhelyeken).
Politikai útmutató Magyarországhoz (74. ábra)
Kognitív disszonancia
Irányt váltva egy picit szintén érdekes, hogy az alább szemrevételezhető koordináta-rendszer jobb felső negyedére pozicionálható, éppen ezért zárt-jobboldalinak titulálható kormánypártokat a lakosság mintegy 8 százaléka támogatja szigorúan az értékek tükrében (vö.: 76-os ábra, fentebb). Hát, nem úgy a szavazófülkékben, ugye.
Egy szó mint száz, papírforma szerint kizárólag értékalapon az emberekhez a parlamenti pártok közük leginkább a zárt-baloldali Jobbik, majd a nyitott-baloldali MSZP-Párbeszéd és az LMP áll a legközelebb.
A DK nem, hiszen a DK gazdasági vonatkozásban a hiedelmekkel szemben nem balos, hanem jobboldali, azaz piacpárti. (Ahogy egyébként sokak bánatára kulturális nyitottsága ellenére a Momentumot is gazdaságpolitikailag jobboldalinak minősítik más szakértők.)
Reprezentatív ugyan, de csak kvantitatív
Mindent összevetve ezek a Policy Solutions elemző intézet, a Friedrich-Ebert-Stiftung és az Új Egyenlőség együttműködésében a ZRI Závecz Research által lebonyolított közvélemény-kutatás legfőbb konklúziói.
A kutatás előnye, hogy reprezentatív, hátránya viszont, hogy pusztán csak kvantitatív. Ebből eredően nincs rálátásunk arra, a válaszadók miért, milyen motivációk vezérelte döntöttek egy-egy állítás kapcsán úgy, ahogyan.
Ennek dacára vagy akár ezzel együtt útmutatóként, illetve hivatkozási alapként még így is remek munka a kutatás és az erre épülő tanulmány, a Politikai útmutató Magyarországhoz című.
Balra zár(t) néven elstarolt a kutatás castellumos disszeminációja
A kutatás eredményeit magában foglaló több mint 100 oldalas dokumentum mind a 28 állítást relatíve alaposan kibontja. A jövő héttől kezdve hetente hol egyet, hol kettőt magam is interpretálok röviden és tömören a Castellum hasábjain.
A kutatás eredményeit előzetes terveim és számításaim szerint tehát egy több hónapon át kitartó cikksorozat keretében ismertetem veletek a folytatásban lépésről lépésre, állításról állításra.
A sorozat epizódjai a Balra zár(t) – castellumos disszemináció fantázianevű rovatban lesz könnyedén visszaolvasható a Castellum archívtárában.
A kutatás disszeminációja önkéntes, költségeit a Castellum.do Közösségi Finanszírozás Program (Becsületkassza) fedezi és redakciónk a cikk megjelenésekkor nem áll(t) együttműködésben egyetlen érintett szereplővel sem.
» Akár az Instán is bekövethetsz! @tothdavinsta
≡ UGORJ A CÍMLAPRA!
» Twitter » Instagram
○ ● B E C S Ü L E T K A S S Z A
Számlatulajdonos:
Tóth Dávid
Bankszámlaszám (K&H):
10402568-86755482-82721003
Bővebb infók, fontos tudnivalók és
folyamatosan frissülő kimutatások errefelé.