Ugyanakkor minimum erősen megfontolandó, vagyis: ajánlott, javallott. Máskülönben ez lehet a vége – mutatom: 

Olvasónk, Sándor felvétele hírportálunk közéleti helyzetjelentő (VéD) oldaláról

Olvasónk, Olivér helyszíni képes lenyomata híroldalunk közéleti helyzetjelentő (VéD) felületéről

Igazából mutatnom sem kellett volna. Ahogyan mondanom sem a bevezetőben foglaltakat. Annyira egyértelmű. Sőt, tudtuk eddig is, voltaképpen mindig is. Ennek ellenére az ominózus esettel összefüggésben már mindannyian tudhatjuk: a megfelelő villámvédelem hiányzott. De miért is? 

 
Pokoli hőség heves zivatarokkal – ez eddig a nyár 

Vasárnap kora reggel és késő délután nyakunkra zúdult még a péntekre prognosztizált adag is. A nagy nyári viharoknak általában az a jellemzője, hogy az intenzív esőzésekhez és károkozó széllökésekhez brutális lecsapók is társulnak. Ezek a lecsapók bizony kétszer is lecsaphatnak ugyanoda – és nem feltétlenül a közelben lévő nagyobb, magasabb tereptárgyakba, épületekbe. Könnyű belátni: ha utóbbi feltételezés igaznak bizonyulna a gyakorlatban,  nem a Bocskai 2. számú társasházat, sokkal inkább a közvetlen közelben lévő Dózsa György út 37. alatti 7 emeletes egyetemi kollégiumot ért volna villámcsapás vasárnap délután. 

Aki a Castellum hírújság híreit folymatosan nyomon követi, nem lepődhetett meg különösebben a hét végi vihardömpingen. Azt ugyanis, hogy az idei nyár időjárását tulajdonképpen a szűnni nem akaró pokoli hőség és az igen markáns viharok, zivatarok alakítják majd, arról egy hónappal ezelőtt(!), május 26-án írtam A Dávid-naptár szerint idén nyáron egymást fogják érni a zivatarok címmel élesített szerzeményemben errefelé. És már most szólok: a folytatásban a korábbinál is nagyobb volumenű hőhullám közelít, a periódus pedig égiháborúval zárul a hét utolsó napjaiban. (Részletekkel Öcaline kollégám szolgál az e heti Tábori klímában.) 

Kegyetlenül lecsapott a lecsapó: két tetőtéri lakás teteje égett a Bocskain 

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóosztályának hétfői összegzéséből alapvetően azt tudhattuk meg, amit vasárnap az eset után tüstént mi is megírtunk a Castellumon: villámcsapás gyújtott meg egy négyemeletes társasház tetőszerkezetét a Bocskain. 

Az alaphír után nézzük a főbb tudnivalókat a katvéd redakciónknak is megküldött sajtóanyagából: 

• A tetőtérben kialakított 4 lakás közül 2 rongálódott meg az eset következtében. 
   
• A helyszínre riasztott rendőrök a lánglovagokkal együtt 39 lakót, köztük 5 gyermeket kísért ki a lépcsőházból az oltási munkálatok idejére. 
   
• A lángok 100 négyzetméternyi területen okoztak károkat. 
   
• Az egyik (evidensen a leginkább megrongálódott) tetőtéri lakás lakói ideiglenesen rokonokhoz költöztek. 
   
• Az anyagi kár mértékéről ugyan nincs hivatalos forrásból származó információnk, ám a megyei katasztrófavédelem megerősítette lapunk azon értesülését, miszerint személyi sérülés szerencsére nem történt. 

Az esetet követően olvasóinktól sorra futottak be a jelzések műhelyünkhöz: a társasház nem diszponált villámhárítóval. 

Viharos fejlemény: védelem nélkül? 

Korábbi felületünkön, egy jól ismert 2014-es akvizíció révén önkormányzat-közelivé avanzsált városi lapban Kurán Józsefné, a társasház közös képviselője megerősítette olvasóink információt. Sajtóhírek alapján tudható: 2013-ban úgynevezett érintésvédelmi bevizsgálást végeztettek a házon; a villámhárító kiépíttetése pedig akkor papírforma szerint nem volt szükséges. Pontosabban: kötelező.

A jelek szerint nagyon úgy fest, ezért aztán nem is nagyon bíbelődtek a társasház villámvédelmének ilyen típusú és minőségű kialakításán 4 évvel ezelőtt. 

Villámhárító: kell, nem kell - ha nem, miért igen? 

Borbás István, a Castellum.do hírportálnak nyilatkozó villamos felülvizsgáló szakember szűkszavúan annyit közölt érdeklődésemre reflektálva, a társasház közös képviselője a 28/2011.(IX.6.) BM rendelet 224. paragrafusára hivatkozik. A passzus pedig valahogy így szól:  

***

28/2011.(IX.6.) BM rendelet
224. § 

Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú

a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,

b) a legfeljebb 400 négyzetméter alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi – és elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,

c) a legfeljebb 200 négyzetméter alapterületű közösségi épületben, városi és elővárosi környezetben.

***

A Technikum városrészi társasház viszonylag nagy területen helyezkedik el és elég sok családnak ad otthont. A kép illusztráció.
 

Függetlenül attól, hogy papírforma, in concreto az idézett fáma alapján kötelezően létesítendő-e vagy sem villámhárító, megkérdezett szakemberünk informatív honlapján, az érintésvédelem.com felületén deklarálja: oké, hogy nem kötelező, de kialakítása azért mégiscsak javallott biztos ami biztos alapon – íme az ezt igazoló képernyőkép a weblapról: 

Képernyőkép és részlet az érintésvédelem.com felületéről

Egy épületvillamossági szaklapban, a villanylap.hu-n még ennél is egyértelműbben fogalmaznak a szakemberek a kérdéssel kapcsolatosan: 
 

"...talán nem nagy merészség azt a következtetést megfogalmazni, hogy a villám- és túlfeszültség-károk jelentős anyagi veszteségeket okozhatnak, ezért a védelem kiépítése mindig célszerű. Erre különösen azért kell felhívnunk a figyelmet, mert a szakemberek egy része lebeszéli a megbízót a védelem (különösen a villámvédelmi rendszer, a villámhárító) kiépítéséről, mondván, hogy azt jogszabály vagy szabvány (pl. családi házak esetében) nem teszi szükségessé. Ez azonban súlyos tévedés. A jogszabályok és a szabványok csak társadalmi értékek (pl. emberélet) védelme érdekében írja elő védelem kiépítését, ezért abban, hogy egy adott építményre sem jogszabály, sem szabvány nem írja elő kötelezően villámvédelem létesítését, csak annyi tükröződik, hogy az esetleg bekövetkező veszteség társadalmi szempontból lényegtelen."  

Erősen ajánlott a villámvédelem kialakítása

Nem tisztem, kiváltképp nem szándékom ekézni Kurán Józsefnét, a társasház közös képviselőjét, ugyanakkor azt azért mégis csak halkan hozzáteszem a közös képviselőknek járó legnagyobb tiszteletem mellett: véleményem szerint neki sem tartott volna tovább néhány percnél ilyen és ehhez hasonló releváns tartalmakra, okos, fontos szakértői jegyzetekre lelni a világhálón. 

Az Erkel kerti társasházak közös képviselőjeként ismert Kovács László is hasonló húrokat pengetett meg érdeklődésemre: 

- Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hová célszerű (és nem azt, hogy muszáj-e ) telepíteni villámvédelmet. A Bocskai 2. társasház a Kádár-völgy felől teljesen nyitott, ezért én például mindenképp telepítenék villámhárítót az épületre. A Semmelweis 1. hozzám tartozik, jelenleg vizsgáljuk a társasház villámvédelmének szükségszerűségét. Ha minden oldalról magasabb épületek veszik körül, akkor nem feltétlen kell - de még ezzel együtt is minimum megfontolandó! Ehhez vannak bonyolult számítások, amiket nyilván a szakembereknek kell elvégezni.  Egyébként azt vallom: kikérni egy szakember tanácsát még mindig olcsóbb és célszerűbb, mint utólag bánkódni - mondta lapunknak a megkérdezett közös képviselő. 

Úgy tudjuk, a Bocskai 2. lépcsőházat ért villámcsapást követően a katasztrófavédelem illetékes szakemberei fogják alaposan kivizsgálni azt, a társasház megfelelt-e a tűzvédelmi szabályoknak vagy sem.  

Az önkormányzat gyorsan és érdemben reagált – teszi a dolgát, ahogy ilyenkor kell és az elvárt

A korábban idézett, egykoron szebb napokat is megélt, a város vagyongazdálkodó társasága (DVG Zrt.) gondozásában működő portálon fellelhető cikk nem meglepő módon az önkormányzat rendkívüli erejű, nem mellesleg kétségtelenül példás közreműködésére lett kihegyezve. Ezúttal azonban a város első embere csapatával együtt valóban gyorsan, időben és érdemben reagált a bajos helyzetre. Ugyan lehetnek merőben más preferenciáink a városvezetői többséggel szemben, minimum elismerendő, hogy az önkormányzat több ízben is megpróbál érdemben segítséget nyújtani a kárt szenvedett lakóknak. 

• A jelentősebb kárt ért lakás lakóinak a polgármester 350 ezer forintra rúgó gyorssegélyt ajánlott fel; 
• az önkormányzati holdudvarhoz tartozó vállalat, a DVG ereje pedig a felújítási munkálatokban vállal meghatározó szerepet. 
   
• Ezzel együtt a város első embere szükség esetén egy önkormányzati bérlakást is biztosítani tud az érintetteknek a felújítás ideje alatt. (A katvéd információi nyomán úgy tudjuk, az érintettek átmenetileg a rokonaikhoz költözött.) 
   
• Mint ismert, a vasárnapi villámcsapás egy másik lakás tetőszerkezetében is kárt okozott; tulajdonosa 100 ezer forintnyi értékű gyorssegélyben részesül.
• A kisebb kárt szenvedett lakástulajdonos fia pedig ajándékot kap az önkormányzat kollektívájától példaértékű hozzáállása miatt. Az illető ugyanis már a tűzoltók kiérkezése előtt megkezdte a szomszédos lakás oltását saját erőforrásaihoz és erejéhez mérten. 

Követlek a Facebookon | Küldök e-mailt | Olvasok még!
 

Szia, tudsz segíteni?

Szeretnénk minél többször minél karcosabb cikkeket írni, ám pénz nélkül nem megy. Ahhoz, hogy a város egyetlen pártfüggetlen, merészen kritikus hírportálja tovább borzolja a hatalmasságok kedélyeit, a közreműködésed immáron nélkülözhetetlen! Minden hónapban legalább 200-300 ezer forintot kellene előteremtenünk a közösség erejére támaszkodva a Castellum garantált működése érdekében. Segítesz?

+ Számlatulajdonos: Tóth Dávid
+ Bankszámlaszám (K&H): 10402568-86755482-82721003
+ IBAN számlaszám: HU58 1040 2568 8675 5482 8272 1003
+ Közlemény: Castellum.do

+ Támogatás mértéke: csak annyit utalj, amennyit megengedhetsz magadnak 
+ Támogatás ütemezése: optimális esetben havi jelleggel, folytonosan 

Nem kell aggódnod, műhelyünket pénzzel segítő olvasóink kilétét ugyanis eszünk ágában sincs felfedni! A transzparencia jegyében csupán csak annyit közlünk rendre errefelé, hogy egy adott hónapban hányan és mennyi támogatással biztosították működésünket.