Gondolkodás és a kulturális összefüggések helyett ténytár, ráadásul rosszul, átgondolatlanul, hibásan – ez az év sem múlt el nagy vihart kavart érettségi botlás nélkül. Vendégszerző a Castellum.do hasábjain – Kurucz Gergely fejti ki véleményét a magyar írásbeliről.
Logikus és pontos - itt még
A már nem is olyan új típusú – lassan évtizede futó – magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga számomra egyetlen ellenszenves feladattípusa a szövegértési feladatlap. Nem gondolom, hogy ezt az amúgy elemi fontosságú készséget ilyen direkt módon épp egy érettségi vizsgán kellene mérni. Szerintem a magyar írásbelinek az alkotás folyamatáról kellene szólnia. A gondolkodásról. Annak sokféleségéről. Kulturális összefüggésekről. Műveltségről. Stílusról. Mindezeket tükrözi az úgynevezett szövegalkotási feladat, amely – nagyon helyesen – nem bebiflázott elemzések visszaadása, hanem érvelés, összehasonlító elemzés vagy egy (nem a törzsanyaghoz tartozó!) mű értelmezése.
De vissza az első feladattípushoz!
Az idei év szövegértési feladatsora egy Grendel Lajos-íráshoz kapcsolódott (A modern magyar irodalom története című könyv bevezetése). Az amúgy élvezetes és igen tartalmas szöveg meglehetősen terjedelmes volt, és feltűnően sok feladat kapcsolódott hozzá; nem csoda, ha a jelöltek egy része nem tudta befejezni a megoldást. Érdekes lenne, ha a kedves olvasók tesztelnék magukat: vajon a végére érnek 60 perc alatt? Nem vagyok biztos benne – tegyenek egy próbát, a szöveget itt érhetik el!
Beszédes adalék, hogy három online folyóirat szaktanárokat kért a feladatsor megoldására, és meglepően különböző kidolgozások születtek. Azonban az a tény, hogy a minisztérium által közölt megoldási útmutató is hibásnak bizonyult – egészen finoman fogalmazva is döbbenetes. Ráadásul olyan igaz-hamis állítást "néztek be" azok, akik kiagyalták a feladatokat, amely még csak nem is volt bonyolult. Jellemző, hogy Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke magához Grendelhez fordult, és az író-egyetemi tanár egyértelműen tisztázta a kérdést.
Korszakhatár IS? Szégyen és gyalázat, védhetetlen hiba
Az igazán abszurd fordulat azonban az, hogy a hivatalos útmutatóban jelen pillanatban (2015.05.05. 17.43) ez olvasható: "* Mivel a megállapításra vonatkozó szövegrészek alapján nem dönthető el egyértelműen a szerző álláspontja, ezért a tételkészítő bizottság módosítása szerint mind a 'hamis', mind az 'igaz' válasz elfogadható." Tehát ez az állítás: "A szerző 1908-at, a Nyugat indulását tekinti korszakhatárnak." – igaz IS és hamis IS lehet.
Grendel szerint amúgy: igaz. Logikus, elfogadott, híven tükrözi egy tudományos közösség álláspontját. A hivatalos útmutató viszont jellemző – sajnos: a tudományosság, és nem mellékesen a nyelv, a nyelvi logika arculcsapása. Érettségi 2015.
Még mindig nem hiszem el.
Kurucz Gergely
(A nyugatos kép forrása itt!)
